AZ INTÉZMÉNY

I polyi Arnold Művelődési Központ, Könyvtár és Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény (IKK / Ipolyi Közművelődési Központ) Az IKK a város és a kisrégió legnagyobb kulturális intézménye. 2011. április 8-án alakult meg az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ (Ipolyi Művelődési Központ, Könyvtár és Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény (2019.). A könyvtár szervezetébe integrálódott a volt Művelődési Központ. Az új szervezet a korábban mindkét intézmény számára engedélyezett létszám továbbvitelével épült fel. Az IKK engedélyezett létszáma 25 fő. Ebből 16 fő szakalkalmazott, 1 fő adminisztrátor-gondnok, 2 fő gazdasági, ügyviteli ügyintéző és 6 fő technikai alkalmazott. Feladatainkat az 1997. évi CXL. tv. követelményeinek, a helyi önkormányzat iránymutatásának, és az IKK 2014. évi Koncepciója, Stratégiája és Programtervében foglaltaknak megfelelően látjuk el. Intézményünk a nemzeti kulturális örökség része, de emellett, különösképpen a törökszentmiklósi kulturális örökség és hagyomány bázisa, őrzője. Tevékenységünk fő területei az esélyteremtés, az érték és hagyományőrzés, új értékek létrehozása, és a közösségteremtés erősítése. Célunk a jövő generációja számára megőrizni és átadni azokat az értékeket, amelyek meghatározóak identitásunkban, ezáltal kulturális örökségünket gazdagítja, legyen közművelődés, könyvtár, helyismeret, vagy hagyományőrzés. Célunk a ránk bízott értékekkel az egész életen át tartó tanulást, képzést segíteni, ennek érdekében nem csak az őrzött dokumentumokat, tudást adjuk át, de képzéseket, tanfolyamokat szervezünk. Ennek érdekében szakmailag folyamatosan képezzük munkatársainkat. Kiemelt figyelmet kívánunk fordítani a családok és fiatalok szabadidős, rekreációs tevékenységének támogatására. Az intézmény koncepciója megőrzi az egyes intézménytípusok önálló arculatát, sajátosságait, értékeit, hagyományait, ugyanakkor egységes intézményként kíván megjelenni, ötvözve értékeinket, felerősítve erősségeinket, kihasználva sokszínűségüket. Élnünk kell azzal a napjainkban érzékelhető változással, hogy a társadalomban megnövekedett és lényegessé vált a közgyűjteményi, közművelődési szféra szerepe. Szerepének változásával együtt jelentősége is felértékelődött. A könyvtár a nyilvános könyvtári rendszer részeként igazodik és ellátja a rendszeren belüli feladatát és szerepkörét. Általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár, elkülönített szakmai szolgáltatásokkal. Az IKK a városi közművelődés alapintézménye, biztosítja és ellátja a szakmai és helyi elvárások szerinti közművelődési szolgáltatásokat. Intézményünkhöz tartozik a Butyka Béla Helytörténeti Gyűjtemény városunk múltjának, tárgyi dokumentumainak őrzője. Tevékenységünk során a Törökszentmiklóson működő civilszervezetek közül sokkal kerül kapcsolatba az intézmény. Mint járásközpont jó kapcsolatot tartunk fent a helyi, valamint a megyei és országos közművelődési, közgyűjteményi intézményekkel. Gazdálkodásunk fő iránymutató jogszabályai az ország évenként elfogadott költségvetési törvénye, helyi költségvetési rendelet, a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 369/2011. (XII.31.) sz. Korm. rendelet, valamint e rendeletek módosításai és egyéb érvényben lévő országos és helyi hatályos jogszabályok. Önállóan működő költségvetési szerv, amely kötelezettségvállalási, utalványozási teljesítményigazolási joggal és felelősséggel rendelkezik. Az intézmény fenntartása önkormányzati támogatásból, központi forrásból, saját bevételekből, pályázatokból, valamint szponzori pénzből, alapítványi támogatásból tevődik össze. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetését az alapító okiratban és az SZMSZ-ben megfogalmazott feladatok ellátására fordítjuk, az éves munkatervünk alapján végzett feladatok szerint.

Ipolyi Arnold életműve rendkívül gazdag: egyszerre volt katolikus pap, egyházi vezető, egyházi író, történész, régész, néprajzkutató, a régi magyar hitvilág, ill. a szellemi és tárgyi néprajz gyűjtője, leírója, műemlékvédő, akadémikus, nyelvész, művészettörténész, művelődéstörténeti kutató, iskolaalapító, és -vezető, az oktatásügy irányítója, egyházi, hitéleti, művészeti, használati tárgyak gyűjtője, tudományterületek rendszerezője, leírója. Stummer Arnoldként született a Hont megyei Disznóson 1823. október 20-án, Madách Imrével és Lábassy Jánossal egy évben. Tanulmányait Korponán, Selmecbányán folytatta. Nevelői állásait követően zohori plébános lett. Kidolgozta Magyar Mythologiáját, amely 1854-ben jelent meg a Kisfaludy Társaság pályázatára. 1860-ban egykori tanítványa, ifjabb gróf Pálffy Lipót a pápai állam hadseregének tisztjeként kitüntetést kért IX. Pius pápától Ipolyi számára, aki 37 éves korában így a Pápai Család tagja lett.Bartakovics Béla egri érsek a nagy javadalmú törökszentmiklósi plébániára 1860. április 5-én kelt levelében hívta meg az ekkor már neves tudóst, hogy több időt szentelhessen a haza díszére váló tudományos kutatásainak. Ideköltözött édesanyjával s húgaival, kikről neki kellett gondoskodnia. Törökszentmiklóst ekkortájt közel négy és félezer katolikus, ugyanennyi református és 100-nál is több zsidó lakta. Először Törökszentmiklóson 1860. június 25-én keresztelt. Július 8-án tette le esküjét, melyet e szavakkal zárt: „A török-szentmiklósi plébániát Érsekemnek, kegyelmes Főpásztoromnak, utódai- vagy időszerinti helynökeinek […] tudtok s engedelmök nélkül sem el nem cserélem, sem el nem hagyom.” Szerették hívei, egyházi szónoklataira tolongtak az emberek. Törökszentmiklósi közszereplései közül az elsők egyike minden bizonnyal az 1860. szeptember 16-án felszentelt Szentháromság-szobor avatásakor elmondott beszéde lehetett Városunk vasúti összeköttetése Pesttel, a segédlelkésszel ellátott plébánia tette lehetővé, hogy az ekkor már neves tudós pap tudományos tevékenysége Törökszentmiklóson kiteljesedjen. A Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta, s székfoglaló előadását 1860. december 20-án tartotta meg, majd az ezt követő 3 évben az akadémia évenkénti közülésein művészeti előadásokat tartott. 1861-ben név nélkül elkészítette az Akadémia Archeológiai Bizottságának alapszabályát. Szintén ebben az évben jelent meg a Téglaépítészeti műemlékek, ill. a Régi magyar keresztkútak és Magyarország czímerének monumentalis használata című tanulmánya. Tevékenyen részt vett a Magyar Tudományos Akadémia épületének pályázatában, véleményt kértek tőle a tervek elbírálásakor. Törökszentmiklósról indult el 1862. április 28-án Konstantinápolyba Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével, hogy hogy Mátyás király világhírű könyvtárának, a Bibliotheca Corviniana elveszettnek hitt corvináit – amelyeket a feltételezések szerint a törökök vittek magukkal – megtalálja. Ma 213 korvinát ismerünk a fennmaradtak közül, amelyek a Bibliotheca Corviniana feltételezett állományának közel 1/10-ét teszik ki. Ezek közül 54 van ma Magyarországon, ebből 19-et Ipolyiék találtak meg Sztambulban.. A Corvina könyvtár mára a világörökség részévé vált. Városunkban eltöltött évei alatt az országos régészeti ásatások irányítója, vezetője volt, de Törökszentmiklós őskori leleteiről is ő írt először. Ezen 3 év alatt rendszeresen írt régészeti, művelődéstörténeti, történelmi témájú cikkeket, ill. 150 tudományos címszót az Egyetemes Magyar Encyclopediába. Az 1842-ben alakult Törökszentmiklósi Casinó (Olvasó és Társalkodó Egylet) 1860-as újjáalakulásakor (1848. május 28. után feloszlott) elnökévé Ipolyi Arnoldot választotta. Az országos Szent László Társulat 1861. március 15-én alakult meg a keleti végeken élő magyarok megsegítésére. Ipolyi Arnold felhívására rövid dő alatt 150(!) tagot számlált a törökszentmiklósi társulati csoport. Elődje, Pánthy Endre által jól berendezett háromosztályú néptanodában (katolikus fiúiskola a mai Ipolyi téren) vasárnaponként a Szent László Társulat tagjai és egyházközségi hívei által sűrűn látogatott népismereti előadásokat tartott. A tudós Ipolyi folyamatosan dolgozott, s a törökszentmiklósi időszak alatt a magyar művészettörténet egy-egy területének szintézisét adta közre úttörő munkáiban. 1862-ben Középkori magyar ötvösművek. A magyar szent királyok mellszobrai és ereklyetartóink címmel tartott előadást az Akadémián, amely megjelent nyomtatásban is. Ez évben jelent meg A középkori emlékszerű építészet Magyarországon című tanulmánya is. 1863. január 17-én az Akadémia XXI. ünnepi ülésén A középkori szobrászat emlékei Magyarországon címmel tartott előadást. 1863-ban a középkori magyar festészet emlékeiből címmel tanulmánya jelent meg. Törökszentmiklósi évei alatt rendszeresen írt régészeti, művelődéstörténeti, történelmi témájú cikkeket a Religioba, a Pesti Naplóba, a Vasárnapi Ujságba, a Budapesti Szemlébe, az MTA Almanach-jába, az Archeológiai Közleményekbe, az Ország és a Magyar Sion lapokba. Ezen 3 év alatt az Egyetemes Magyar Encyclopedia 1-4. kötetébe 150 tudományos címszót írt. Törökszentmiklósi évei alatt több európai tudományos intézet is tagjai sorába választotta. Bartakovics érsek főpappá, egri kanonokká kívánta Ipolyit kinevezni, ezzel az egri káptalanba került. egri szolgálatát 1863. augusztus 3-án kezdte el. Ipolyi 1865. augusztus 3-án Bécsben teológiai doktorátust szerzett. Doktorátusi címét publikációiban nem használta. 1867-ben a király borsmonostori apáttá nevezte ki. Ettől az évtől annak a Kisfaludy Társaságnak lett tagja, melynek pályázatára írta meg a Magyar Mythologiát. Alapítója volt a Magyar Történelmi Társulatnak (1867), melynek harmadik, második (1877), majd első (1878) elnökévé is megválasztották. 1869-ben az Egri Főegyházmegyei Könyvtár prefektusa lett rövid ideig, mert még ebben az évben Pestre került, a Központi Papnevelő Intézet rektora lett, amely tisztségét 1872-ig látta el. Ő dolgozta ki „A műemlékek fenntartásáról” szóló 1881. 39. törvénycikket. 1869. május 11-én az esztergomi érsek a Szent István Társulat alelnökévé, egyházi vezetőjévé is kinevezte. (A Szent László Társulatot alelnöki tisztét is ellátta.) A Szent István Társulat fővédnöke az esztergomi érsek, elnöke pedig világi személy volt. Tehát az Ipolyi számára elérhető legmagasabb tisztség az egyházi alelnök volt, aki tulajdonképpen vezette a társulatot. Rendkívüli tevékenysége eredményeként a Szent István Társulat második megalapítójának tartották. Besztercebányai püspöki kinevezését követően 1872. március 14-én lemondott. 1878-ban az Országos Közoktatásügyi Tanács elnöke, míg 1879. december 14. és 1885. április 19. között az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke volt. Az általa 1880-ban alapított Ipolyi-díjat életében olyan művészek kaphatták meg, mint Lotz Károly, Than Mór, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos. Kezdeményezője volt Munkácsy Mihály hazai elismerésének, s Krisztus Pilátus előtt című festménye hazai bemutatásának. 1871. szeptember 23-án nevezte ki besztercebányai megyéspüspökké. Pártfogója, Bartakovics Béla érsek szentelte az egri főszékesegyházban 1872. április 14-én. Besztercebányai püspöki székét 1872. május 2-án foglalta el. Püspöki jelmondata: Deus et Patria!, azaz Isten és Haza! hűen tükrözi hitvallását. Érdekesség, hogy abban az egyházmegyében lett püspök, ahol született, s a papi pályát választotta. Egyházmegyéjében püspökként műemlék-templomokat állíttatott helyre, iskolákat építtetett. Tevékenysége Besztercebányán sem maradt kizárólag egyházi: női ipariskolát, szakipari tanműhelyeket emelt, különös gondja volt az ifjúság lelki és szellemi nevelésére, könyveket adott ki szlovák nyelven, megírta Besztercebánya műveltség-történeti vázlatát, felújította városa műemlékeit, s mindezt saját költségén tette.1886. február 18-án nevezték ki a leggazdagabb magyar egyházi javadalom, a Szent László alapította váradi püspökség élére, és július 12-én szentelték nagyváradi méltóságába.1886. december 2-án déli 1 órakor fejezte földi életét. Teste a nagyváradi székesegyház kriptájában, szíve pedig Besztercebányán nyugszik. A Törökszentmiklósi Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény 1999-ben vette fel Ipolyi Arnold nevét. A könyvtár falán található emléktáblát (melyet Kő Pál kisplasztikája ékesít) Ipolyi nagyváradi püspök utódja, Tempfli József áldotta meg 2007-ben. Ipolyi Arnold törökszentmiklósi plébánosi esküjének 150. évfordulója alkalmából 2010. július 11-én ünnepi szentmise keretében a római katolikus főtemplomban dr. Fügedy Antal Levente, a Nagyváradi Egyházmegye helynöke - mely egyházmegyének Ipolyi püspöke volt – megáldotta a másfél év munkával, mintegy 63 méter hosszan, Hajnal Andrásné Magdika néni az Ipolyi Arnold által összegyűjtött kunsági hímzésmintákkal kivarrott oltárterítőket. (Csőke Tibor)

INTÉZMÉNYÜNK ALAPÍTÓ OKIRATA (mod. 2022.10.03.)

HASZNÁLATI SZABÁLYZAT

HÁZIREND (2016.)

KÜLDETÉS

A törökszentmiklósi Ipolyi Arnold Könyvtár általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár, a város és a megye egyik legnagyobb kulturális és közösségi intézménye. A lakosság valamennyi szegmensének biztosítja a könyvtári szolgáltatásokat, törekedve az esélyegyenlőség javítására. Az országos könyvtári rendszer tagjaként biztosítja a feltételeket a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek megismerésére, a folyamatos önművelésre, a színvonalas szórakozásra, rekreációra. Az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ célja a közeljövőben, hogy a szolgáltatási területén található célközönségnek minél több és minél jobb minőségű tartalmat szolgáltasson adott technikai feltételek mellett (analóg, digitális platformokon). Ehhez kapcsolódóan támogatja a továbbképzési terv alapján a dolgozók folyamatos szakmai fejlődését, képzését. Együttműködési megállapodásokat köt a város oktatási intézményeivel, civil egyesületeivel a hatékonyabb munkavégzés érdekében. Fejleszti az elektronikusan elérhető dokumentum-állományát, biztosítja azok kölcsönözhetőségét, hozzáférhetőségét. Kiemelten gyűjti a névadójához, Ipolyi Arnoldhoz kapcsolódó dokumentumokat. Különböző, tematikus emlékévek megrendezésével biztosítani kívánja az irodalmi örökség továbbélését. Akadálymentesített technológiák alkalmazásával biztosítja állományának hozzáférhetőségét a fogyatékkal élőknek. Személyes találkozók segítségével kortárs írókkal szeretnénk megismertetni a középiskolás korosztályt. Intézményünk az országosan meghirdetett programokba bekapcsolódva lehetőséget nyújt a lakosság számára informatikai készségeinek fejlesztésére (pl. Digitális Jólét Program), amelyek mellett saját képzéseket is szervez, illetve külső képzéseket is befogad.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (2023.03.30.)

közösségi oldalunkon

könyvajánló blog

NYILATKOZAT SZJA 1% ELSZÁMOLÁSRÓL / 19KOZ

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT (2016.03.18.)

Szerénységgel, humorral, kedvességgel, bölcsességgel élve, mindene volt a betű, a szó, a hang, a fény, a színház, a zene, tele volt ötletekkel, tervekkel, hogy mindannyiunk számára profibbá, tökéletesebbé tegye a Házat, a körülményeinket, a közönség élményét és Városát… Törökszentmiklóst !

SZERVEZETI INTEGRITÁST SÉRTŐ ESEMÉNYEK KEZELÉSÉNEK SZABÁLYZATA (2023.04.01.)

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 2023